Szájápolás alapfokon

A ragadozóknak és a rágcsálóknak nagyon fontos a rágás, mert a foguk elromlása az életükbe kerülhet. Foguk öntisztulását füvek rágcsálásával, ágak harapdálásával, csontok ropogtatásával érik el. Mi nem vigyázunk ennyire fogainkra. Magyarországon évente átlagosan egy fogkefe – a javasolt négy helyett –, és két tubus fogkrém fogy el fejenként. Nem elég fogainak egészségére vigyáznia, az ínyét is védenie kell!

Az íny gyulladása ugyanis továbbterjedhet a csontra – amely a fogágyat képezi –, és ez lebontódással védekezik a kórokozók ellen. A folyamat során az íny vörössé, duzzadttá, vérzékennyé és gyakran fájdalmassá válik, visszahúzódik, illetve eltávolodik a fognyaktól. További baktériumok és ételmaradékok bepréselődésével egyre mélyebbre terjed a gyulladás, majd a fogak meglazulnak, és előbb-utóbb kihullanak. Ezért tanácsos az ínyt annál inkább mosni, minél inkább vérzik. Sokan éppen a vérzés miatt hagyják abba mosást, és kímélik ínyüket – helytelenül –, hiszen ezt a gyulladás jeleként kell értékelni. Ezzel és a rendszeres fogmosással pénzt spórolhatunk meg. A fogorvos díját.

Amit a fogról tudni kell

A fog koronából és gyökérből áll. A kettő határán behúzódás található, ez a fognyak, itt tapad az egészséges íny. Ezt rózsaszínű nyálkahártya borítja, amely enyhe nyomásra elfehéredik. A gyökerek rögzítik a fogakat a felső és alsó állcsontba (állkapocs). A korona (klinikai korona) a fog szájüregbe nyúló része. A fogat a koronai részen – szervezetünk legkeményebb anyaga –, a zománc védi (anatómiai korona), a gyökéri felszínen cement borítja. Rögzülésüket a fogágyban kötőszövetes rostok biztosítják. A zománc és a cement alatt a legnagyobb részt kitöltő dentint találjuk, ebben pedig a fogak vér- és idegellátását biztosító artériát, vénát és ideget. Sokan gondolják, hogy a fog nem élő szerv, mert ideális esetben csak szélsőséges ingerekre reagál. A vaskos védelem ellenére a borzasztó fogfájások oka, hogy ezek az éltető elemek merev, zárt térben futnak, így gyulladáskor, illetve később, a fog elhalásakor a felgyülemlő folyadékok és gázok nem tudnak szabadulni, és ezek nyomást gyakorolnak az idegre. Ilyenkor hőingerekre vagy ráharapásra is erős fájdalmat érezhetünk.

A fog születése

A tejfogak körülbelül hat hónapos korban szakítják át az ínyt. Kivéve, amikor foggal születünk, ez a táltosfog. Az áttörés gyakran fájdalmas, ezért ilyenkor hideget, rágcsálnivalót vagy érzéstelenítő oldatot adnak a csecsemőknek. Léteznek ma már kimondottan erre a célra gyártott műanyag- vagy gumikarikák és játékok, amelyek elterelik a figyelmet a fájdalomról, és az íny masszírozásával elősegítik a fogak előtörését. Legelőször a metszőfogaink, majd az első tejrágófogunk, aztán a szemfogaink és legutoljára a második rágófogunk bújik elő. Az alsó fogak előtörése megelőzi a felsőkét, néha hónapokkal is. Egyéni eltérések persze mindig lehetnek. Előfordulhat, hogy fertőzés, helyhiány, csírahiány vagy egyéb fejlődési rendellenesség miatt nem tör elő egy vagy több fog. Addig nincs gond, amíg kb. fél éves és 2 és fél éves kor között kibújik mind a húsz tejfog. Szórás itt is lehetséges, plusz-mínusz fél év. A lányok fogai kicsivel előbb törnek elő, mint a fiúké. Ezzel is magyarázzák, hogy a nők foga hamarabb romlik.

Hatévesen lehet számítani az első maradó fogra (vasfog), amelyet a szülők gyakran nem vesznek észre, mert ezzel egy időben nem esik ki tejfog. Nem sokkal ez után kezdi elveszíteni a tejfogait a gyermek. Többnyire a második rágófog (moláris) előtöréséig ez a folyamat tizenhárom éves korig lezajlik. A harmadik moláris fogak – bölcsességfogak – az élet bármely szakaszában előtörhetnek, akár nyolcvanéves korban is, például a kivehető fogsor nyomásának hatására. Előfordulhat, hogy a tejfog még nem esett ki, amikor már megjelent a maradó fog. Ha a tejfog még nem mozog, és a maradó fog ezáltal a fogíven kívülre kerül, szükség lehet a bent maradó - (perzisztáló) - tejfog eltávolítására.

Gyakori gyermekkorban a rendezetlen, össze-vissza álló fogsor. Ez többnyire az összes fog előtörése után rendeződik. Ha erre nem kerül sor, fogszabályozás szükséges. Hogy melyik életkorban, ezt fogszabályozó szakorvos állapítja meg attól függően, hogy milyen fokú a rendellenesség.

Minden fog előtörésével harminckét fogunk van. Kivételes esetekben lehet ennél több is (számfeletti fog), kevesebb is (csírahiány). Bölcsességfogaknál leggyakrabban az fordul elő, hogy nehezen, vagy nem törnek elő, többnyire helyhiány vagy helyzeti rendellenesség miatt. Ilyenkor nehéz fogzásról vagy beékelődésről beszélünk. Ezt gyakran fájdalom és a fog körüli ínygyulladás kíséri.

Fogainkra egész életünk során szükség van, és jó esetben végig a sajátunkat használjuk. Ehhez azonban már az első fog megjelenésekor gondozni, ápolni, tisztítani kell őket. A tejfogak megjelenése után – két és fél éves kor körül – nem árt a kisgyermeket életében először fogorvoshoz vinni, de legkésőbb ezután hat hónappal. Ha mást nem, legalább szokja a légkört, és legyen természetes és megszokott neki ez a procedúra, ne féljen a fogorvostól és a fehér köpenytől. Sérülések, fertőzések, fejlődési rendellenességek esetén természetesen azonnal fogorvoshoz kell fordulni kortól függetlenül.

Vajon miért rossz a fogam?



• Az anya terhessége alatt szedett gyógyszerek és egyéb traumák (fertőzés) okozta károsító hatás.

• Fejlődési rendellenességek a fogfejlődésben is megnyilvánul-hatnak.

• Gyermekkorban tetrántartalmú gyógyszerek hatással vannak a fog színére és állományára.

• Öröklődési tényezők. Fogazat színe, állomány minősége, szuvasodásra való hajlam, fogsorzáródási rendellenességek.

• A csecsemőkori túlzott cukor-fogyasztás korai szuvasodáshoz vezethet.