Fogszabályozás: muszáj vagy sem?
A fogszabályozó kezelés célja a fogazat és az állcsontok esztétikai és funkcionális helyreállítása. A lakosság 90%-ának van valamilyen fogazati rendellenessége, amely fogszabályozást igényelne. Milyen következményei vannak a fogszabályozás elmaradásának? Kell-e minden esetben, és mely életkorban érdemes és lehetséges elkezdeni?
Számos hasonló kérdés merül fel napjainkban, amikor is fontos a külső megjelenés, az hogy felszabadultan tudjunk mosolyogni, ne pedig félszegen, a kezünket a szánk elé kapva, kényszeredetten takargatva nem elég fehér, vagy egyenes fogainkat.
Gyakorló fogorvosként és nagymamaként aggódva figyelem az unokám Ági fogváltását. Tejfogainak elvesztése után gyorsan bújnak ki maradó metszői. Aránytalanul nagynak tűnnek, és mintha nem akarnának elférni, egymásra torlódnak, rontva kedves kis arcának harmóniáját. Mit is kell ilyenkor tenni? Kell-e szabályozni gyorsan, vagy esetleg várjunk, hátha elkerülhető? Olyan kérdések ezek, melyekre csak alaposan átgondolva és tájékozódva, a szakember tanácsát kikérve lehet válaszolni.
A fogak szerepe a rágás, emellett részt vesznek a hangképzésben, és jelentős szerepük van az arc esztétikájában. Az egészséges szép fogazat kialakítása mellett törekedni kell az arc harmóniájára is. Ma már tudatosan készülünk arra, hogy kifogástalan legyen megjelenésünk, jó benyomást keltsünk, márpedig a felszabadult ragyogó mosoly sokat jelent mindannyiunk életében: önbizalmat sugároz, segít közelebb kerülni a körülöttünk levőhöz. Sokszor csak a fogszabályozással érhetjük el, hogy gyönyörű legyen a mosolyunk, jó legyen a harapásunk, tiszta legyen a beszédünk, nőjön az önbizalmunk.
Az ép fogazat kialakulását főként két tényező veszélyezteti: az egyik a fogszuvasodás, a másik azoknak az okoknak az együttese, melyek a fogívek, és az arcszerkezet normális kifejlődését veszélyeztetik. Ezek az okok lehetnek öröklöttek (fogak mérete, alakja, az arccsontok mérete, számfeletti fogak, mélyharapás, ajak-, szájpadhasadék), vagy szerzettek (fogszuvasodás, szájlégzés, ujjszopás, korai tejfog eltávolítása, trauma, stb.).
A torlódott fogazat fokozottabb lepedék-felhalmozódást jelent. Azt mondhatjuk, a fogazati rendellenességek ok-okozati összefüggésben állnak a fogazat más megbetegedéseivel, így a fogszuvasodással, a fogágybetegséggel, az állkapocs-ízületi ártalmakkal, krónikus ajakgyulladással, a beszédzavarral, ezért fontos a rendellenességek mielőbbi kezelése.
Ezek alapján újrafogalmazva a fogszabályozás célja: a fogazat normális fejlődésének biztosítása az akadályozó tényezők elhárítása révén és ezáltal a normális funkció, valamint az ideális forma (esztétikum) létrehozása.
Általánosan elfogadott, hogy ma már bármilyen életkorban (akár 50–60 évesen is) lehet fogszabályozó kezelést végezni, ha a fogágy állapota egyébként megfelelő. Azonban javasolt már 6–8 éves korban elvinni a gyermeket egy első fogszabályozó vizsgálatra, ebben a korban már látszódnak az állcsont és harapási rendellenességek, így a fogorvos követni tudja a fogváltást, a vegyes fogazat időszakát, a harapás változásait. Tényleges kezelést cak a teljes maradó fogazat kialakulása után érdemes kezdeni, de 15–16 éves korig célszerű befejezni azt, mert eddig van intenzív növekedés és fejlődés a szervezetben. A felnőttkori kezeléseknél már nincs növekedési potenciál, így fogmozgatással és foghúzással lehet véghezvinni a szabályozást.
A kezelés időtartama függ az életkortól, az alkalmazott kezeléstől és a készülék típusától, így 1-2 évtől kezdődően akár jó néhány év is lehet. A kezelés költségeit 18 éves korig az OEP erősen támogatja, míg ezután igen költséges, mert a szabadpiaci árak itt is érvényesülnek. Egy hosszabb kezelés 280–300 ezer Ft is lehet, de tudni kell a fogszabályozás egy életre szóló beruházás, átmeneti állapot, amely után a fogak egészségesebbek és szebbek lesznek!
A fogszabályozó készülékek két nagy csoportra oszthatók
A kivehető készülékeket (aktív lemezek, passzív lemezek, funkciós készülékek) elsősorban a vegyes fogazat esetében használják, akkor tehát, amikor tejfog és maradó fogak is vannak a szájban. Lehet velük tágítani, helyet nyerni, fogakat mozgatni, állcsontnövekedést indukálni. Általában előkezelésnek tekintjük az alkalmazásukat, mert 90%-ban szükséges a másik típusú készülékkel való további kezelés: ez a rögzített készülékes kezelés.
A rögzített készülékek elemei a fogakra ragasztott gyűrűk, zárak, melyek ívek, drótok tartására, erőátvitelére szolgálnak, amelyeket drót ligatúrával, gumikkal rögzítenek a fogakhoz. A készülékek ellenőrzésre és utánállítása szükséges. A kezelés mindaddig tart, amíg a csont átépítődése az elmozdított fogak körül nem fejeződik be, amíg tehát fennáll a kiindulási állapothoz való visszatérés veszélye. A kezelés aktív fázisának befejezése után retenciós készülék viselése szükséges, amely az elért eredmény fenntartására szolgál.
Mindig felmerül a kérdés, milyen lesz elviselni, hogy fogok kinézni? Erre én csak a következőt tudom mondani: és a fogékszer, vagy a tetoválások?
A fogszabályozás helye és jelentősége nagymértékben átalakult az elmúlt években. Ez egyrészt a páciensek fokozott esztétikai igénye, másrészt a jelentős technikai fejlődés miatt történik. Ma már a XXI. századi technológiával, a legmodernebb készülékekkel, magas szintű szolgáltatásokkal rendelkező kollégák, fogszabályozó szakorvosok világszínvonalú felkészültséggel várják a betegeket.
Visszatérve az én szépséges kis unokámhoz, Ágihoz: aggodalmam nem alaptalan, hiszen látom a problémát, de van remény a fogszabályozás elkerülésére, vagy legalábbis későbbre halasztásra, hiszen szépen záródik fogsora, alakul fogíve, és mintha a fogak torlódottsága is oldódna. Eddig úgy néz ki, korai addig gondot csinálni, amíg a fogak teljesen el nem érik a rágósíkot, vagyis teljesen ki nem jönnek és beállnak a helyükre.
És még egy fontos dolog: a fogív is sokat változik, még a teljes fogváltás időszakában is. Amíg minden maradó foga ki nem jött, addig nem érdemes nagy problémát okozni a gyereknek. Majd ha idősebb lesz, a hiúsága, na meg egy kis rábeszélés is segíthet, s akkor esetleg egy fix készülék jöhet számításba.
A legjobb ajánlólevél egy szép, kedves mosoly, az én unokám mindig mosolyog, és úgy látom szép fogaival és arányosan harmonikus arcával nyugodtan mosolyoghat.
Dr. Szalai Katalin fogszakorvos